Józanság



Zöld csíkot húz maga után a troli, 
elrobog.Viszi a viszontlátás reményét, mikor
fellobog az elektromos vezeték szenvedélye,
s felröhög zsebemben valami mindentudó hang.
Elköszön illúziódtól a józanság, csak én nem tudok.
Megzuhan gyomrom táján apró sejtéssel a súly, ha
felkutat emlékek tömegén egy mellőzött rezzenést,
s levonja a gyászos konklúziót az irgalmatlan ész:
szomorú hangodban nem nekem szól a csöpp remény. 










Születésnapomra

( Danitól. Köszönöm! )

Születésnapod alkalmából köszönt s minden jót kíván:
25 zombi
24 óra
23 király, aki sétál
A 22-es csapdája
21 (hogy nyerhess is)
20 tányér rántotta
19 (egy híján húsz)
18 könyvekkel teli polc
A tavasz 17 pillanata
16 tonna feketeszén
15 perc hírnév
14 verssor
13 fodor a szoknyádon
12 majom
Ocean’s 11
10 perc cselló
9 szomszéd, bár egyik sem Ferenc
A 8 vannyolc éves nagyapám (még van hova fejlődnöd)
A 7 törpe (a hetedik te magad légy (én Szundi vagyok, te szerintem Vidor vagy Tudor és néha Morgó))
6 feketeruhás vatikáni pap
5 szelet torta 
4 évszak
3 kívánság 
A Piramis énekesének mind a két élete
És egy csíz a csupasz körtefán

Volt egyszer egy verspályázat...


na igen, kicsi bükkeségem:
 (ez itt a reklám helye)




kötet iránt érdeklődők figyelmébe: 
nemubul@gmail.com

az úgy volt, hogy... találtam egy régi verset 2010 végén, amikor már pont sarokba dobtam volna a versírást, erre elolvastam azt a régi szerzeményt, és egy az egyben visszahozott egy két évvel azelőtti hangulatot. ráadásul nem sokkal később a kezembe akadt egy pályázati felhívás, a téma klappolt, ééés így lett a chocapic!




Szorítás

Szekrényedből 
sötét, kopott kabát;
beszippantom
múlt életed szagát.
Régi zakó,
vállad ívét hordja,
édesanyám
sírva átkarolja.
Fehér függöny,
napsugárszín falak,
ágy végében
apró, görnyedt alak.
Felriadok,
nincsen ágy, se függöny,
csak valami
szorítás mellünkön:
mire jó ez?
hova lesz így minden?
Hova járunk
emlékezni innen?

2008



további helyezettek: